Szigetelések
Szigetelések
Épületszerkezeteinket védeni kell a nedvesség hatásaival szemben , ami jöhet felülről csapadék formájában, alulról különféle intenzitású talajnedvesség hatásokként, valamint mi magunk is teremtünk nedvesség forrásokat az épületek belsejében a víz használatával, következésképpen ezek is védekeznünk kell.
Cégcsoportunk, cégszövetségünk a víz elleni küzdelmet tűzte ki zászlajára 19 évvel ezelőtt.Tevékenységeink átfogják a szigetelések teljes palettáját (tető, fal, homlokzat) és eljutottunk a bitumenes lapostetőszigetelésből kiindulva, több közbülső állomáson keresztül (hő és hangszigetelés) korunk aktuális problémájához, a hőhídmegszüntetéshez NASA technológiával.
Ezekről érdeklődése szerint bővebben az alábbi linkekre kattintva olvashat, de javasoljuk a továbbolvasást, ha érdekli hogy milyen szigetelőanyagokkal és technológiákkal történhet a szigetelés:
Falszigetelések és vakolatcsere
A szigetelések három féle hatás ellen tudnak védelmet nyújtani, úgymint
1./Víz elleni szigetelés
2./Hő elleni szigetelés
3./Hang elleni szigetelés
Ezeket a szigeteléseket különböző anyagokkal és technológiákkal valósíthatuk meg az alábbiak szerint:
1./Vízszigetelés
BITUMENES ANYAGOK:(desztillációs bitumenek, oxidált bitumenek,modifikált bitumenek, bitumen emulziók, bitumenes oldatok, stb)
A vízszigetelések leggyakrabban alkalmazott anyagai a bitumenes szigetelő- lemezek. Ezek lehetnek bitumenes vékonylemezek (forró bitumenes vagy hidegragasztás), bitumenes vastaglemezek (lángolvasztás, mechanikai rögzítésvagy leterhelés), páratechnikai lemezek (száraz fektetés vagy pontonkénti ragasztás), zárólemezek felületvédelemmel (lángolvasztás vagy leterhelés) ,valamint öntapadó lemezek.
A melegebb éghajlatú déli országokban jobbára a magasabb lágyuláspontú APP- s anyagokat, az északi területeken inkább a "hidegturobb" SBS-modifikálású termékeket részesítik előnyben. Magyarországon mindkét terméket szívesen alkalmazzák.
A felhasználás szempontjából a bitumenek legfontosabb jellemzője a hideghajlíthatóság és a lágyuláspont. Az a két hőmérsékleti határérték 0 °C-ban amikor a bitumenes termékek még bedolgozhatók illetve alaktartók. A desztillációs bitumeneknél ezek az értékek általában 0 °C és + 60 °C közé esnek, ami nem túl jó érték.
Fontos jellemző még a duktilitás (nyújthatóság) és a penetráció (a bitumen állagának kifejezője). A bitumenemulzió nagy előnye, hogy melegítés nélkül felhordható és nedves felületen is alkalmazható. A felhordott bitumenemulzió kiszáradása után összefüggő, víztaszító védőbevonatot kapunk.
Különféle szerves oldószerekben (benzol, benzin stb.) oldva a bitument, bitumenes lakkokat, alapozó mázakat állítanak elő, töltőanyagok hozzáadásával pedig szigetelő masszákat készítenek. Az oldószeres bitumenmázakat főleg bitumenes lemezszigetelések alapozójaként, műtárgyak víztaszító bevonataként, vagy korrózió elleni védőbevonatként alkalmazzák.
MŰANYAGOK:(plasztomerek: PVC /poli-vinil-clorid/, PIB /poliizobutilén/, ECB /etil kopolimer bitumen/, EVA /vinil-acetát kopolimer/, OCB /olefin kopolimer bitumen/; elasztomerek: CSM /szulfoklórozott polietilén/, IIR /butilkaucsuk/, EPDM /etilén-propilén-dién-monomer/, CR /polikloroprén)/)
A hagyományos bitumenes szigetelés meglehetősen nehéz, tűz- és balesetveszélyes volta miatt fejlesztették ki a sok tekintetben egyszerűbben kivitelezhető, de szigorú technológiai fegyelmet kívánó, egy rétegben alkalmazható műanyag szigetelő rendszereket, amelyek a rugalmasság és megmunkálhatóság szempontjából két csoportba sorolhatók:
1./ plasztikus tulajdonságú, nyúlásra kevéssé képes, de hő hatására meglágyuló és alakítható, forró levegővel, vagy oldószerekkel hegeszthető (plasztomer) műanyagok
2./nagy nyúlóképességű, rugalmas, hőre nem lágyuló, az oldószereknek ellenálló - így nem hegeszthető - (elasztomer) műkaucsuk lemezek. Az ilyenszigetelő-anyagokat is készíthetik valamilyen erősítő hordozóanyaggal vagy anélkül, fátyol vagy filc alátéttel stb.
EGYÉB ANYAGOK (anyagszigetelések, fémlemezek, vegyianyagok, telítő anyagok, bevonatok)
Egy vagy kétkomponensu, műanyag vagy szervetlen alapú bevonatok, legtöbbjük kenéssel vagy szórással felhordható. Általában cement, ásványi töltőanyagok és speciális keverő folyadékok alkotják, főként az utólagos szigeteléseknél és a ragasztott kerámia-burkolatok alatti szigetelő bevonatként alkalmazzák. Többnyire nem mérgezők, nem tűzveszélyesek, nedves felületre is felvihetők, fagyra érzékenyek.
2./Hőszigetelés
A hőszigetelés összetett fogalom, nemcsak a hideg elleni védelmet jelenti hanem a káros fűtési melléktermékek kibocsátásának csökkentését, a téli fűtési hőveszteség csökkentését, a nyári hőterhelés mérséklését, a hőhidak elkerülését, valamint a szerkezeten belüli és a belső felületi páralecsapódás elkerülését. Nagyon fontos ezért, hogy az egyedi, aktuális probléma megoldásához kiválasszuk a legalkalmasabbat a piacon lévő számtalan termék közül.A hőszigetelő anyagok lehetnek habosított, vagy szálas kialakításúak. Többféle hőszigetelő lapot lehet alkalmazni a hőszigetelő rendszer során pl.: különböző polisztirol, ásvány- és kőzetgyapotot is.
POLISZTIROL:
A magyar piacon legjobban elterjedt és legrégebben használatos műanyag termék az építőiparban a polisztirol lap. Kiváló hőszigetelő, gazdaságos, a szálas szigetelésnél fajlagosan olcsóbb.. A gyártási eljárás alapján két csoportba sorolhatók:
-(EPS)a hagyományos expandált polisztirol hab -(XPS) a később kifejlesztett technológiával készülő extrudált polisztirol hab
- Az expandált polisztirol habok (EPS) alapanyaga a kőolajból előállított, hajtógázt és speciális adalékokat tartalmazó "sztirolgyöngy" amit szakaszos gőzöléssel duzzasztva, sablonban tömbökké formáznak. A tömböket pihentetés után izzószálas vágóberendezéssel a kívánt méretre vágják. A polisztirol elemek a formázás után még egy ideig (kb. 90 nap) egyre csökkenő mértékben zsugorodnak
- Az extrudált polisztirol habokat (XPS) speciális granulátumból készítik. A gyártás különleges extruderben történik. Az extrudált habok legfontosabb tulajdonsága a zárt cellás anyagszerkezetbol adódó igen alacsony, szinte elhanyagolható vízfelvétel Mivel az extrudált PS habok fontos műszaki jellemzői - vízfelvétel, nyomószilárdság, hővezetési tényező - lényegesen jobbak mint az expandált PS haboké, ezekkel az anyagokkal teljesen új, más hőszigetelő anyagokkal megvalósíthatatlan szerkezeti megoldásokat készíthetünk.
Az extrudált polisztirol habokat a vízbehatásnak kitett helyeken (fordított rétegrendű lapostetők, lábazatok, talajban lévő vízszigetelések védelme), valamint az igen nagy terhelésű hőszigetelt födémszerkezetekben, padlókban (zöldtetők, parkoló tetők, ipari padlók) a viszonylag magas ár ellenére, gazdaságosan alkalmazhatjuk
SZÁLAS ÁSVÁNY- KŐZETGYAPOT TERMÉKEK:A szálas kőzetgyapot termékek köztudottan kiváló páraáteresztők, rendkívül jó hő- és hangszigetelők "A1" NEM ÉGHETŐ kategóriába tartoznak. Mivel a levegő a kőzetgyapot szigetelőanyag szálai között természetes módon van jelen, ezért hőszigetelő képessége az épület teljes élettartama alatt állandó.A speciálisan homlokzati hőszigetelésre kifejlesztett kőzetgyapot termékek a kész hőszigetelt vakolt falazatot statikailag rendkívül ellenállóvá teszi a külső mechanikai sérülésekkel szemben. Fajlagosan drágább az előállításuk, mint a polystirol lapnak, ezen kívül extra költséget jelent az egészségügyi és munkavédelmi előírások és követelmények betartása is.
A hőszigetelő rendszert a kőzetgyapot hőszigetelés vastagságának megfelelő lábazati sínről kell indítani, melyet a lábazat szintje fölött, a sínek között dilatációs hézagot hagyva helyezünk el. A kőzetgyapot táblák rögzítésére (ha nincs más a technológiai leírás, pl.: kőzetgyapot lamella) használjunk a ragasztótapaszon kívül fém- vagy műanyagtárcsás dűbeleket. A beágyazásra kerülő üvegszövet impregnált, hogy a ragasztótapaszban fellépő lúgos kémhatással szemben is ellenálló legyen. A szilikát és szilikon alapú vékony fedővakolatok általában drágábbak a diszperziós alapú vakolatoknál, de ebben az esetben a várható élettartalom ellensúlyozza az árkülönbséget.
3./Hangszigetelés
A mindennapok nyugalma érdekében a lakóépületet meg kell védeni a környezetből érkező zajhatásoktól. amelyek zavaróan hatnak ránk. Bár a hő- és hangszigetelő rendszerek felépítése igen gyakran hasonló, vagy azonos,ugyanakkor ez semmiképpen nem általánosítható, hiszen a kiváló hőszigetelő rendszerek sok esetben teljesen alkalmatlanok a hangszigetelésre.A homlokzati hőszigeteléseknél alkalmazott szálas szigetelő paplan, és az arra kerülő szilárd borítás, burkolólap vagy hálóra felhordott vakolat hangszigetelés szempontjából is kiváló, mert a kemény burkolat visszaveri a hang legnagyobb részét, az alatta levő szigetelőanyag pedig elnyeli a szerkezetbe bejutó levegőrezgést, ahogyan külső hangszigetelési szempontból is megfelelő a tetőtér-beépítések klasszikus hőszigetelése , ahol a külső héjazat visszaveri a hangot, a maradékot pedig elnyeli a vastag szigetelő paplan.
Belső hangszigetelés esetén megfelelő hatékonyságú hangszigetelő falburkolatot úgy készítünk, hogy a falazatra egy tartó rácsszerkezetet erősítünk fel (ami lehet tetőlécből készült faanyag, dübelekkel rögzítve, vagy fém tartóprofil) - a rács közeibe kerül a szálas szerkezetű hangszigetelő réteg, majd erre a belső borítás, leggyakrabban gipszkarton burkolat. A rácsszerkezet és a szigetelőanyag vastagsága egymással összhangban legyen.
Hangszigetelést több célból alkalmazunk:
-ha saját területünket kívánjuk megvédeni a kívülről jövő hangoktól
-a szomszédos, illetve az alsó, felső lakás felől kívánjuk elszigetelni magunkat
-az épület szerelvényeinek általános zajairól akarjuk megóvni saját lakásunkat
-saját lakásunk zajától szeretnénk megvédeni a külvilágot
- hangstúdiónál a belső tér akusztikája mellett elsődleges, hogy zaj semmilyen irányból se juthasson át.
Alábbi linkekre kattintva megnézheti, ami érdekli:
Szigetelések