Tartalomjegyzék:

• A penészgombáról
• A pára
• Harmatponti hőmérséklet
• A penész egészségügyi hatásai

A penészgombáról

A penészek, a gombák törzsébe  tartoznak, melyet több mint 100.000 faj alkot, köztük a jól ismert  kalapos gombák, valamint a rozsdák és az élesztőgombák is. Ismereteink  szerint mindössze úgy 100 gombafaj okoz betegséget az emberben és  az állatokban.

A penész mikroszkopikus spóraként kezdi az életét, melyet a légáramlatok magukkal visznek. Ha a spóra egy számára megfelelő táplálékforrásra kerül, ahol egyebek közt a hőmérséklet és a nedvességtartalom is ideális, fejlődésnek indul, és fonál alakú sejteket, úgynevezett hifákat hoz létre. Amikor ezek a gombafonalak telepeket alkotnak, a bolyhos, kusza szövedéket micéliumnak nevezzük, ami már látható. A penész piszokhoz vagy folthoz is hasonlíthat, például amikor a fürdőszobacsempék közti tömítésen telepszik meg.

A penész mesterien szaporodik. Olyan spóratarlókat hoz létre, amelynek darbja 50.000-nél is több spórát tartalmaz. Ezek mindegyike néhány nap alatt több millió új spórát hozhat létre! És ha a körülmények megfelelőek, a penész ugyanolyan jól megvan egy ruhán, a falon, a szekrény hátoldalán vagy egy tapétán, mint egy farönkön az erdőben.

Hogyan "esznek" a penészek? Az állatokkal és az emberrel ellentétben, aki először eszik, és aztán veszi fel a táplálékot emésztés útján, a penészek gyakran pont fordítva csinálják. Ha a szerves molekulák túl nagyok vagy összetettek ahhoz, hogy a penész el tudja fogyasztani őket, emésztőenzimeket bocsát ki, melyek lebontják kisebb egységekre a molekulákat, amelyeket aztán magához vesz. Mivel a penészek nem tudnak helyet változtatni, és így élelmet keresni sem, a táplálékukban kell hogy éljenek.

A penészek mérgező  anyagokat, úgynevezett mikotoxinokat tudnak előállítani, amelyek mind az emberek, mind az állatok szervezetében negatív reakciókat válthatnak ki. A penész az orron, a szájon vagy a bőrön keresztül juthat be az ember szervezetébe.

A pára

Párás nyílászáró  a lakásban? Szüntesse meg!

Párásodik az ablak. Vegyük csak sorba az általánosabb panaszokat: - Az ablak üvegei között pára képződik, - Most épült lakásomban a nyílászáró belső felületén folyik a víz, - Az új ajtó beépítése után penészes lett a fal, - Mi az oka?

Hogyan keletkezik a pára?

Az épületekkel szembeni elvárásunk, hogy a számunkra kényelmes életteret biztosítson. Az épület falainak a statikai szerepükön kívül, a ház hőháztartásáról is gondoskodnia kel. A nyílászárók biztosítják számunkra a hőhídmentes szabad közlekedést, a kilátást és a ház természetes megvilágítását. De vajon mi befolyásolja a párásódást?

A lakásokban jelentkező  pára több forrásból is képződhet. Az első a házak tervezésében rejlik. Kerülendők a rossz helyre épített falak és rosszul szellőztethető  helyiségek, mert így bent reked a pára. A következő ilyen forrás új építésű vagy felújított házaknál, lakásoknál, hogy a készítésük folyamán felhasznált alapanyagok víztartalma még nem távozott, vagyis még nem száradt ki az épület. Alapvetően egy helyiség elkészítéséhez akár 100 liter vizet is felhasználnak.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a szempontot sem, hogy mi magunk is párát termelünk. Itt nem csak az emberi szervezet párakibocsátására kell gondolni (légzés napi 1-2 liter) hanem sokkal inkább a tevékenységeinkből keletkező páraképződésre, mint mosás, főzés, tisztálkodás (egy 4 tagú család esetében 15 - 16 liter naponta).


Valamint nagyon fontos megjegyezni a különböző gázzal működő berendezések páratermelését, mint konvektorok, kályhák, tűzhelyek, vízmelegítők és fontos hozzátenni, hogy a gázok égésterméke nem csak víz, hanem széndioxid, ami életveszélyes is lehet.

A párakicsapódás és ez által a penészedés fő okozói a modern építési technológiák, mint a fokozott légzárású nyílászárók, műanyag bázisú  falfestékek.

Jó tudni, hogy a pára minden harmatpont alatti felületre lecsapódik, ezt nevezik felületi kondenzációnak.

Harmatponti hőmérséklet

Harmatponti hőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a levegőben lévő páramennyiség eléri azt az adott levegőhőmérséklethez tartozó mennyiséget (g/m3), amit a levegő ezen a hőmérsékleten még pára formájában felvenni képes (telítődik). Az efölötti páramennyiség kicsapódik. Telítődést eredményezhet változatlan hőmérséklet mellett a páratartalom növekedése, változatlan abszolút páratartalom mellett a hőmérséklet csökkenése, ill. a két változás (páratartalom-növekedés és hőmérsékletcsökkenés) egyidejű bekövetkezte.

Pl. 21 oC-os és 60 %-os relatív nedvességtartalmú levegőnek a harmatponti hőmérséklete: ~ 12 oC

Abban az esetben ha a levegő  relatív nedvességtartalma eléri a 85 %-ot akkor a harmatponti hőmérséklet is megemelkedik ~ 17 oC-ra.

Az előzőekből kiderül, hogy a felületi párakicsapódás elkerülése érdekében elsősorban biztosítani kell a belső felületek hőmérsékletének a harmatponti hőmérséklet felett tartását.

A nedvesség jelenléte a gombásodás szükséges feltétele, mivel a gombák tápanyagot csak vízben oldott állapotban tudnak felvenni. A levegőben mindig találhatók olyan szaporodásra képes penészgomba elemek, amelyek számára az adott hőmérséklet- és fényviszonyok megfelelőek. A gombásodás / penészesedés kialakulásához idő kell, kísérletek szerint, ha öt egymásra következő nap a határoló szerkezetek belső felülete mentén a levegőben uralkodó relatív nedvességtartalom Fikk=75 %-os vagy feletti, akkor megvan a feltétele a penészgombák elszaporodásának. Ezen jelenséget nevezzük kapilláris kondenzációnak.

A levegő relatív páratartalma azt az értéket fejezi ki, hogy a levegőben levő vízgőztartalom hány százaléka annak a maximális vízgőztartalomnak, amelyet a levegő az adott hőmérsékleten befogadhat.

A relatív nedvesség maximális értéke 100%, ez esetben a levegő telített.

Adott relatív nedvességű  levegő lehűlése a relatív nedvesség növekedését, melegedése viszont a relatív nedvesség csökkenését idézi elő, ha közben további pára nem jut a levegőbe vagy abból pára nem távozik el.

Pl. - 5 oC-os és 90 % relatív nedvességtartalmú levegőt felmelegítünk 21 oC-ra, akkor a 21 oC-os levegő relatív nedvességtartalma ~ 15 %-ra csőkken, vagyis ezen levegő jelentős pára felvételére képes.

A háztartások 30-40%-ában gondot okoz a magas páratartalom, ami ártalmas hatással van a közérzetre és az egészségi állapotra. Az asztmában szenvedő gyerekeknél légzési nehézségeket, fulladást idézhet elő, sőt még egészséges embereknél is asztmatikus tüneteket válthat ki. Megfigyelték, hogy frusztráció, szorongás, levertség, betegségtől való félelem alakulhat ki, de a reakcióidő csökkenését is eredményezheti a túlságosan páradús levegő. Ha ez az állapot szellőzetlenséggel is párosul, akkor penészedni kezdenek a falak, nedvesednek az ablakok és akár leválik a tapéta.

Télen a fűtött helyiségekben azért alakulhat ki túl száraz klíma, mert a meleg levegő láthatatlan gőz formájában több nedvességet vesz fel, mint a hideg. Az ember a levegőnek e telítettséghez viszonyított, százalékban kimutatható páratartalmára érzékeny, nem pedig az abszolút gramm per köbméter (g/m3) páratartalomra, ami nem változik a hőmérséklettel. A szabadban lévő hideg levegő akár 100 százalékos relatív páratartalomnál is jóval kevesebb párát (vizet) tartalmaz, mint amennyit a melegebb szobai levegő fel tudna venni. Míg 0 oC és 100 százalék relatív páratartalomnál 4,2 g vízpára van 1 m3 levegőben, 20 oC és 100 százalék relatív páratartalomhoz már 15,8 g vízpára kellene. Ezért amikor szellőztetünk, az utcai (különben ott magas relatív páratartalmú) levegő a lakásba bekerülve fölmelegszik, és miközben úgynevezett abszolút páratartalma nem változik, relatív páratartalma 20-30 százalékra csökken.

Ez már nagyon alacsony.

Az ennyire páramentes levegő szárítja a légutak nyálkahártyáit, köhögést, fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet, nyugtalan alvást okoz. A túl száraz levegő az állatoknak, növényeknek, bútoroknak és műtárgyaknak is árt, viszont megfelelően szabályozott szellőztető rendszerben alkalmas a belső magas páratartalom csökkentésére. Orvosi vizsgálatok bizonyították a megfelelően nedves optimális levegő hatását a felső légúti betegségek gyógyításában, illetve megelőzésében is.

A kívánatos magasabb páratartalomnál a bőr mérsékeltebb kipárolgása miatt az ember melegebbnek érzi a levegőt, így nem kell túlfűteni a lakást, vagyis hasonló hőérzet kevesebb fűtési energiával érhető el. Magasabb páratartalomnál a ruhák és tárgyak elektrosztatikus feltöltődése is mérséklődik. Ugyanakkor persze a másik véglet is ártalmas, mert a 60 százalék fölötti túlpárásítás falgombásodást okozhat, és a háziporatka szaporodását is segíti.

Az előzőeket figyelembe véve a modern építési technológiával épített lakóházaknál egy megfelelően kialakított fűtési és szellőztetési rendszerrel 20 - 22 oC hőmérséklet mellett egy minden tekintetben egészséges 45 - 55 % relatív páratartalmat kell biztosítani, mellyel biztosítható a megfelelő közérzet és megelőzhetőek a felületi párakicsapódások, illetve a kapilláris kondenzáció kialakulása

A penész egészségügyi hatásai

A penész egyrészt esztétikai kérdés: nem éppen gusztusos egy ilyen lakásban élni; a dohszag az életminőséget jelentősen csökkenti, és ráadásul eladni sem könnyű; a lakás piacképessége is sokat romlik. A gomba bonthatja az építőanyagokat (festékek, tapéták, textíliák, faanyagok stb.), kedvező feltételeket teremthet a még nagyobb károkat okozó bomlási jelenségeknek

De másrészt egészségügyi problémát is okoz a penész megjelenése. A Budai Allergiaközpont szerint a penészgombák számos betegség okozói lehetnek, mint pl. az allergiás eredetű szénanátha és asztma. A légzőszervek rendellenességeivel több mint 80 penészgombafajt hoztak összefüggésbe. Több klinikai tanulmány is kimutatta, hogy a lakáson belül található penészgombák kiválthatnak allergiás tüneteket. Igazolták továbbá, hogy hatásukra súlyosbodhatnak az asztmás tünetek is. Az allergiás megbetegedések mellett a penészgombák szervezetünkben fertőzést, irritációt, toxikus reakciót válthatnak ki.

Következő  cikkünk forrása:
Dr. Virágh Zoltán környezet-epidemiológus http://epitesiportal.hu/cikkek/a-penesz-egeszsegkarosito-hatasai_44.php

A penészgombák a földi élővilág szükséges részét alkotják, s fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában, az elemek körforgásában. Egyes egyedei kifejezetten kedvenceink közé tartoznak. A boros pincék falán lévő nemes penész nélkül a királyok bora, a borok királya, a tokaji nem nyerné el különleges aromáját, s nem élvezhetnénk sem egyes sajtfélék, sem a téli szalámi ízletes zamatát.

Mérgező  penészgomba fajok

Bizonyos penészgomba fajokért azonban nem lelkesedünk ennyire. A penészgombák  általában nem rejtőzködő típusok, telepeik szabad szemmel is jól láthatók. A lakáson, vagy munkahelyen belüli rút esztétikai látványuk elegendő figyelmeztetés kellene, hogy legyen az ember számára. A penészes zuhanyfülke, a fürdőszobai csempe elszíneződött fugája, a falszegletek tenyérnyi méretű, átnedvesedett, penésztől feketéllő foltjai rikoltozzák a veszélyt!

Spóráikat belélegezzük

A rafinált mikroorganizmusok pedig nem maradnak meg életterük (falfelület, csempe-fuga) színhelyén. A szaporodást biztosító spóráik – melyek szabad szemmel már egyáltalán nem fedezhetők fel – tömegesen kerülnek a helyiség légterébe. Egyes penészgomba fajok spórái mérgező anyagokat is tartalmaznak (pl.: Aspergillus flavus, Aspergillus ochraceus, Penicillium rubrum, Fusarium-félék, stb.) Ezek – az ún. mikotoxinok – belélegezve izgatják az orr nyálkahártyáját, a szem kötőhártyáját, felső légúti panaszokat válthatnak ki, bőrgyulladást kelthetnek vagy a szervezet általános immunválaszát „kierőszakolva” különféle allergiás tüneteket okozhatnak. A gyakrabban előforduló fajok akár szénanáthát, asztmát, tüdő aspergillosist, tüdő mikózist is előidézhetnek, s megbetegíthetik a külső hallójáratot, az orrüregeket, szaruhártyát, illetve bőrgyulladást is okozhatnak (pl.: az Aspergillus fumigatus, Aspergillus flavus, Aspergillus niger vagy a Mucor gomba fajok).

Levegőtisztasági ajánlások

A szakemberek a lakótérben köbméterenként legfeljebb 200 gombaelem számot tartanak elviselhetőnek. 200-500 közötti már számottevően megterheli a légző rendszert és a szervezet immunapparátusát. 500 fölötti köbméterenkénti gomba elem szám pedig már kifejezetten károsítja a légző rendszert vagy a szervezet különféle kóros reakcióit válthatja ki.

Bizonyított egészségkárosodások

A nedves falú, penészes lakás egészségügyi veszélye régóta ismert. Korábban csak sejtették, ma már tudományosan is igazolták egyes légúti betegségekben, allergiás tünetekben, az ízületi gyulladások vagy más kórképekben betöltött szerepét.

Hazai vizsgálatok

A Fodor József OKK Országos Környezet-egészségügyi Intézete 1996–2003 között 30 hazai városban és 80 falusi településen, mintegy 20 000, 7–11 éves gyermek családi otthonában végzett átfogó környezet-epidemiológiai vizsgálatot. A különböző helyiségek penészesedését 8,3–41,2 %-ban jelezték a szülők. A téli időszakban a nedves, penészes falú gyermekszobák, fürdőszobák aránya a táv- és tömbfűtéses városi lakásokban alacsonyabb (Győr-Siófok-Százhalombatta-Veszprém 3,0-6,6%). A Hajdú-Bihar megyei településeken 39,0%-ban, a Bács-Kiskun megyei, falun élő családoknál 41,6%-ban adtak számot penészesedésről.  
A nedvesedés, penészesedés alapvető oka - főleg korábban - egyrészt a földszintes, többnyire vályogból készült lakások talajvíz elleni szigetelési hiányossága volt. A leghidegebb falfelületeken, csempefugákon a fürdésből, zuhanyozásból, más helyiségekben a főzésből, mosásból, ruhaszárításból és gázfűtésből származó pára lecsapódása (ún. „hőhíd” jelenség) a nedvesedés oka. A penészgombák megtelepedése a nedves falfelületen törvényszerű.  
A penészes lakásban élő gyermekek egészségi állapota – összehasonlítva a nem penészes lakásban élő gyermekekével – minden tekintetben sokkal rosszabb volt. A penészes lakásban élő gyermekeknél 62%-kal gyakoribb volt a bronchitiszes, 67%-kal az asztmás, 67%-kal az allergiás tünet. A betegség fogalmát ki nem merítő különféle gyermekkori panaszokat is 37%-kal nagyobb arányban jelezték azon gyermekek szülei, akik penészes lakásban éltek, sőt a neurotikus, depressziós panaszok többlet-kockázata is 70%-os volt – s valamennyi esélyhányadost igen erős matematikai-statisztikai összefüggés támasztotta alá. Mennyi egészségkár és szenvedés! - , nem szólva a család többlet kiadásairól orvosra, gyógyszerekre!

Európai kutatási tapasztalatok

2003–2004-ben az Egészségügyi Világszervezet 8 európai nagyvárosban (közte volt Budapest is!) 8235 lakásban gyűjtött információkat a lakás minősége és a benne élők egészségi állapota összefüggéseinek pontosabb megismerése érdekében. A vizsgálat a kutatókat is meglepte. A legerősebb összefüggést – méghozzá rendkívül sok kórképpel – a lakások penészedése mutatta. Szignifikáns matematikai-statisztikai összefüggés és 36-106%-os többlet kockázat volt igazolható a penészes lakás és a benne élők akut-, illetve krónikus légúti betegségeit, különféle allergiás tüneteit, egyes szív- és érrendszeri kórképeit, neurotikus és depressziós panaszait, csont- és ízületi rendszeri betegségeit, sőt a világszerte népbetegségnek számító csontritkulását (oszteoporozis) illetően is.

Nagyobb figyelmet a penészedés megszüntetésére, megelőzésére!

Minden okunk meg van tehát arra, hogy a korábbiaknál komolyabban vegyük fel a harcot a káros penészgombákkal! Valóban tegyünk a gyermeket, felnőttet, s különösen az immunrendszeri elváltozást elszenvedőket, túlérzékenyeket, várandós anyákat, újszülötteket, idős betegeket érintő egészségkárosító hatások megszüntetése érdekében. Ne nézzük tétlenül, ne tűrjük el a fürdőszoba, konyha, gyermekszoba penészedését!

Mi a teendő?

Fontos tudni, hogy a nyirkos, meleg levegő kedvez a penészgomba szaporodásának, ezért kerülni kell a lakáson belüli nagy mennyiségű ruhanemű  szárítását. A gáztüzelő berendezések (konyhai gáztűzhely, „cirko” gázkazán, gázbojler) az égés során jelentős mennyiségű pára-mennyiséget juttatnak a légtérbe. A veszélyeztetett helyiségeket (például a fürdőszobát fürdés, zuhanyozás után) alaposan ki kell szellőztetni! A konyhában (de fürdőszobában is) nagyon fontos lenne az ablaknyitás, no meg a páraelszívó beszerelése és rendszeres üzemeltetése.
A legcélravezetőbb megoldás, ha a tudományosan kikísérletezett penész-gátló hatóanyaggal, szakszerűen készíttetjük el a fürdőszoba, konyha, WC és egyéb helyiségek csempézett falfelületeinek kivitelezését, vagy pótlólag végeztetjük el a falfelületek penész-mentesítését.  
Lehet, hogy ez bizonyos többletkiadást jelent, de mindezt bőségesen megtéríti az egészség-nyereség!

Penésztelenítés véglegesen -->